A forgótőke (working capital) az a tőke, amely egy vállalkozás rendelkezésére áll a napi működésének finanszírozására.
A kiszámításához használt számviteli képlet:
Forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek
A forgóeszközök (Current Assets) mindazok az eszközök, amelyeket egy vállalat várhatóan egy éven belül készpénzre vált. Ide tartoznak:
- Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek.
- Vevőkövetelések. Ez azt a pénzt jelenti, amellyel az ügyfelek tartoznak a vállalatnak olyan árukért vagy szolgáltatásokért, amelyeket már leszállítottak, de még nem fizettek ki.
- Készletek. Ebbe a kategóriába tartoznak a vállalat nyersanyagai, a folyamatban lévő gyártás (félkész termékek) és a késztermékek, amelyeket hamarosan készpénzért értékesítenek.
- Egyéb eszközök. Ide tartoznak a részvények, aranyletétek, hamarosan lejáró kötvények stb.
A rövid lejáratú kötelezettségek (Current Liabilities) mindazok a pénzügyi kötelezettségek és tartozások, amelyeket egy éven belül ki kell fizetni. Ide tartoznak:
- Szállítói kötelezettségek: Ez az a pénz, amellyel a vállalat tartozik a beszállítóinak, eladóinak és más hitelezőinek a hitelre vásárolt árukért vagy szolgáltatásokért.
- Rövid lejáratú adósság: Ide tartoznak azok az adósságtörlesztések, amelyeket a következő 12 hónapon belül kell teljesíteni.
- Felmerült, de még ki nem fizetett költségek (Accrued Expenses): Ezek olyan költségek, amelyek már felmerültek, de még nem kerültek kifizetésre. Gyakori példák erre az alkalmazottaknak fizetendő bérek, a kormányzati szervek felé fennálló adótartozások stb.
- Halasztott bevételek (Deferred Revenue): Ez az ügyfelek által előre kifizetett összegeket jelenti olyan árukért vagy szolgáltatásokért, amelyeket a vállalat még nem szállított le. Ez azért kötelezettség, mert a vállalat köteles vagy leszállítani az árut/szolgáltatást, vagy visszafizetni a pénzt.
Ha a forgóeszközök értéke magasabb, mint a rövid lejáratú kötelezettségeké, akkor a vállalatnak pozitív forgótőkéje van, ami azt jelenti, hogy elegendő kapacitással rendelkezik a számlái kifizetésére, a működés finanszírozására, növekedési kezdeményezésekbe való befektetésre stb.
A negatív forgótőke azonban azt jelenti, hogy a vállalat likviditási hiánytól szenved, és nehézségekbe ütközhet adósságai és üzleti partnerei kifizetése során.
Miért fontos a forgótőke megfelelő kezelése
Azok a vállalatok, amelyek megfelelően kezelik a forgótőkéjüket, sokkal jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják a váratlan üzleti lehetőségeket, például nyersanyagok beszerzését alacsony áron, berendezések vásárlását átmeneti kedvezménnyel stb.
Az egészséges mértékű forgótőkével rendelkező vállalatok szükség esetén gyorsabban tudnak lépni versenytársaiknál.
Például a nagy forgótőkével rendelkező vállalatok gyorsabban teljesíthetnek szerződéseket bizonyos feladatok kiszervezésével (outsourcing) és több munka párhuzamos elvégzésével.
Ezzel szemben a kevés forgótőkével rendelkező vállalatok munkakapacitása sokkal korlátozottabb. Ezek a vállalatok gyakran lassabban haladnak, mivel várniuk kell a további készpénzbevételekre, hogy megengedhessék maguknak további szolgáltatások, eszközök vásárlását vagy több alkalmazott felvételét.
8 módszer a forgótőke megfelelő kezelésére
Számos kipróbált és bevált stratégia létezik, amelyet a vállalatok alkalmazhatnak forgótőkéjük javítására.
A módszertől függően a cél a forgóeszközök növelése vagy a vállalat rövid lejáratú kötelezettségeinek csökkentése.
Az ügyfélkifizetések felgyorsítása (vevőkövetelések kezelése)
A követeléskezelés (accounts receivable management) célja az értékesítésből származó bevételek mielőbbi készpénzre váltása.
Ez általában szabványos működési eljárások kidolgozását jelenti a megbízható ügyfelek megtalálására, a fizetések megkönnyítésére, fizetési ütemezések készítésére stb.
A legnagyobb hatású változás a potenciális ügyfelek hitelképesség-vizsgálatának (bonitásvizsgálat) elvégzése, hogy megértsük fizetési képességüket.
Ez az információ lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy pontosan felmérjék, milyen szolgáltatásokat kínálhatnak az új ügyfeleknek, és milyen fizetési lehetőségeket biztosíthatnak számukra.
Egy másik lehetőség egy hatékony és automatizált számlázási rendszer beállítása. A számlákat azonnal el kell küldeni az áru leszállítása vagy a szolgáltatás nyújtása után. A számláknak pontosnak, egyértelműnek és könnyen érthetőnek kell lenniük, a fizetési feltételek, a határidők és a fizetési utasítások jól láthatóan feltüntetve.
A kintlévő számlák manuális nyomon követése időigényes és nem hatékony. A modern számviteli vagy követeléskezelő szoftverek automatizálhatják ezt a folyamatot azáltal, hogy automatikus emlékeztetőket küldenek a közelgő és a már lejárt számlákról is.
A szállítói kötelezettségek kezelése
A szállítói kötelezettségek kezelésének (accounts payable management) célja a mindenkori rendelkezésre álló készpénzállomány növelése a kifizetések időzítésének optimalizálásával.
Általánosságban elmondható, hogy egy vállalkozásnak addig kell visszatartania a készpénzt, ameddig az szerződésesen és stratégiailag lehetséges.
A vállalkozásoknak lehetőség szerint újra kell tárgyalniuk a fizetési feltételeket, például a fizetési határidő meghosszabbításával vagy kedvezmények kérésével nagy megrendelések esetén.
Egy másik megoldás a fizetési folyamat megfelelő automatizálása, hogy a számlák időben, késedelmi díjak vagy egyéb hasonló büntetések nélkül kerüljenek kifizetésre.
Hatékonyabb készletgazdálkodás
Sok vállalkozás számára a készletek jelentik a forgótőke legnagyobb összetevőjét, és ezek hatékony kezelése kritikus fontosságú a lekötött készpénz felszabadítása szempontjából.
Gyakori megoldás a Just-In-Time (JIT) filozófia (éppen időben) alkalmazása. A JIT azt jelenti, hogy a vállalat csak akkor rendel anyagokat a beszállítóktól, amikor azokra a termelési folyamatban szükség van.
Ez a megközelítés drámaian csökkenti a tartott készlet mennyiségét, ezáltal minimalizálva a tárolási költségeket, a pazarlást és a készletekben lekötött készpénz mennyiségét.
Hátránya, hogy kiváló előrejelzést és szezonális készletelemzést igényel.
Egy másik gyakori stratégia a váratlan kereslet vagy a beszállítói késedelmek esetére tartandó biztonsági készlet optimalizálása.
Végül, a vállalkozásoknak azonosítaniuk kell és a lehető leggyorsabban meg kell szabadulniuk az „elfekvő” (dead) készletektől, mielőtt azok teljesen elveszítenék értéküket.
Ebben az összefüggésben az elfekvő készlet olyan tételeket jelent, amelyek elavultak, lejártak, vagy már nincs rájuk kereslet. Ez a készlet a megvásárlásukba fektetett tőke teljes elvesztését jelenti.
A meglévő elfekvő készletektől kedvezményes áron történő értékesítéssel kell megszabadulni.
Annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzék az ilyen készletek felhalmozódását, a vállalatoknak rendszeres ellenőrzéseket kell végezniük annak megállapítására, hogy mely termékek fogynak rosszul, és módosítaniuk kell a megrendelt mennyiségeket.
Az Eszköz mint szolgáltatás (DaaS) modell bevezetése
Az Eszköz mint szolgáltatás (Device-as-a-Service, DaaS) egy olyan eszközhasználati modell, amelyben a vállalkozások előfizetés útján szerzik be, kezelik és finanszírozzák eszközeiket (például laptopokat vagy telefonokat), ahelyett, hogy megvásárolnák azokat.
Röviden, a DaaS egy havi előfizetés, amely biztosít egy adott eszközt (például laptopot vagy okostelefont), valamint eszközkezelési szolgáltatásokat (az eszköz beszerzése, konfigurálása, javítása, garanciális igények kezelése stb.), továbbá egy szoftveres réteget az eszköz monitorozására és kezelésére.
A DaaS modell három módon segíti a vállalatokat forgótőkéjük javításában:
Először is, elkerüli a nagy kezdeti tőkekiadásokat az eszközök vásárlásakor, és azokat kisebb, bármikor lemondható havi kiadásokká alakítja.
Másodszor, a DaaS-előfizetés működési költségnek (operational expenditure) minősül, ami azt jelenti, hogy azonnal leírható, ami rövid távon csökkentheti az adókiadásokat.
Harmadszor, a DaaS-szolgáltató átvállalja a vállalat IT-részlegének számos felelősségét, azaz az eszközjavításokat, garanciális igények kezelését stb.
Ez költségmegtakarítást jelenthet az IT-részleg fenntartásának elkerülésével, vagy termelékenység-növekedést, mivel az IT-részleg jövedelmezőbb feladatokra összpontosíthat.
Mi az INKI vállalatnál Európa egyik legnagyobb DaaS-szolgáltatója vagyunk, és széleskörű tapasztalattal rendelkezünk ezen a téren.
Ez a DaaS modell nagyban segítette a LEGO-t, egyik ügyfelünket, hogy agilisabbá és költséghatékonyabbá váljon.
Kedvezmények kiharcolása korai fizetéssel
Az erős készpénztartalékkal rendelkező vállalatok felhasználhatják azokat arra, hogy kedvezményeket harcoljanak ki a beszállítóktól, cserébe korai fizetést ajánlva fel.
Általában minél nagyobb és korábbi a fizetés, annál nagyobb lehet a kialkudott kedvezmény.
Másképp nézve, a vásárló vállalat a felesleges pénzét a beszállítóba fekteti, cserébe azért, hogy csökkentse az Eladott Áruk Beszerzési Értékét (Cost of Goods Sold – COGS).
Számlafaktoring és finanszírozás
A számlafaktoring egy olyan pénzügyi mechanizmus, amelynek során egy vállalat eladja vevőköveteléseit egy harmadik félnek számító pénzügyi társaságnak, az úgynevezett faktornak, diszkontált áron (árengedménnyel).
A faktor általában előre biztosítja a számla névértékének nagy százalékát (pl. 70-90%) a vállalkozás számára. A faktor ezután átveszi a követelés behajtásának folyamatát az ügyféltől.
Miután az ügyfél kifizeti a teljes számlaösszeget a faktornak, a faktor visszajuttatja a fennmaradó 10-30%-os egyenleget a vállalkozásnak, levonva a faktor díjait.
A hosszú ügyfélfizetési ciklusokkal küzdő vagy gyors növekedést tapasztaló, és emiatt rendelkezésre álló készpénzüket kimerítő vállalkozások számára a számlafaktoring egy olyan pénzügyi eszköz, amely azonnali és jelentős forgótőke-injekciót biztosíthat.
A faktoring közvetlenül átalakítja a nem likvid forgóeszközt (vevőkövetelések) a leglikvidebb eszközzé (készpénz).
Ez az azonnali pénzbeáramlás felhasználható a bérfizetések teljesítésére, készletek vásárlására vagy a napi működés finanszírozására, megelőzve ezzel a likviditási válságot, és lehetővé téve a vállalkozás számára, hogy növekedési lehetőségeket ragadjon meg anélkül, hogy a lassan fizető ügyfelek korlátoznák.
Cash flow- (pénzáramlás) előrejelzés
A pontos és rendszeres cash flow-előrejelzés a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások előrejelzésének gyakorlata, amely lehetővé teszi a vállalat számára, hogy előre lássa, mikor van a legnagyobb szükség készpénzre.
A jó cash flow-előrejelzéssel rendelkező vállalatok úgy irányítják üzletmenetüket, hogy kezelik a készpénz-intenzív időszakokat, ahelyett, hogy válságokra reagálnának.
A hatékony előrejelzés magában foglalja az adatok gyűjtését a szervezet egészéből, beleértve az értékesítési osztályokat, a vevőköveteléseket, a szállítói kötelezettségek ütemezését és a tervezett működési költségeket, hogy átfogó modellt építsenek a jövőbeli készpénzpozíciókról.
A modern pénzügyi tervezési és elemzési (FP&A) szoftverek automatizálhatják ennek a folyamatnak a nagy részét, valós idejű adatokat felhasználva az ERP-rendszerekből, valamint mesterséges intelligenciát és gépi tanulást alkalmazva az előrejelzések pontosságának javítására.
Ha jól végzik, a készpénz-előrejelzés lehetővé teszi a vezetés számára, hogy messze előre azonosítsa a potenciális készpénzhiányokat, időt adva nekik a finanszírozás megszervezésére vagy a kiadások módosítására.
Azonosítja a készpénztöbblettel rendelkező időszakokat is, lehetővé téve a vállalat számára, hogy beruházásokat tervezzen, vagy kedvezményekért cserébe korai kifizetéseket intézzen.
Szilárd előrejelzés nélkül a vállalkozás vakon tapogatózik jövőbeli pénzügyi helyzetét illetően, és fennáll a veszélye, hogy likviditási hiányba kerül.
Rövid távú finanszírozás és hitelkeretek
Még a legjobb irányítási gyakorlatok mellett is előfordulhat, hogy a vállalkozások átmeneti forgótőkehiánnyal szembesülnek.
Erre egyszerű megoldást jelentenek a rövid távú finanszírozási eszközök, például a hitelkeretek vagy az üzleti hitelek.
Erre a célra a leggyakoribb eszköz egy bank által biztosított, fedezet nélküli, megújuló (revolving) hitelkeret.
Ez rugalmas tőkeforrást biztosít, amelyet a vállalat szükség szerint felhasználhat átmeneti igények fedezésére, például szezonális készletfeltöltés finanszírozására vagy egy nagy projekt alatti cash flow kezelésére.
A forgótőke-hitelkeret biztosítja, hogy a vállalkozás mindig eleget tudjon tenni rövid távú kötelezettségeinek, még szűkös pénzáramlás esetén is.
Azonban kulcsfontosságú, hogy ezt a rövid távú finanszírozást a rendeltetési céljára használják fel. Gyakori üzleti hiba a hitelkeret felhasználása hosszú távú eszközök, például gépek vagy ingatlanok vásárlására.
Ez veszélyes eltérést (mismatch) teremt a finanszírozás rövid távú jellege és az eszköz hosszú távú jellege között, lekötve a hitelkeretet, és elérhetetlenné téve azt a napi működés számára.
